Hegyalja Fesztivál 2008 - 1. nap

Hogy konkrét legyek, a szerdai napról van szó. Azért mondom ezt, mert a "hányadik napja ez a fesztiválnak?" kérdésre a kelleténél több választ kaptam. Volt, aki azt mondta, hogy a nulladik, volt aki azt, hogy az első, de mínusz egyediket is hallottam, bár az illető által elfogyasztott bort tekintetbe véve ezt az eshetőséget kizártam. Én úgy voltam vele, hogy ha már vannak koncertek, akkor az az első nap, és szerdától kezdtem az új időszámítást.

A 2007-es Hegyalja nulladik napján délben hihetetlen embertömeg tolongott, hogy beeresszék, így a vonatúton már előre rettegtem, hogy mi fog rám várni. Félelmeim szerencsére nem igazolódtak be, nem állt elöttem tíz ember a sorban. Ilyen hamar fesztiválra még sohasem jutottam be. A biztonsági ellenőrzés mindig mókás, de a Hegyalján végképp az. A legújabb hepp az volt, hogy elvették az emberek spréit (dezodor, szúnyogriasztó, bármi), mondván, tök veszélyes, ha valakinek a szemébe fújod. Viszont sziszegős szappan nélkül, 40 fokban egy fesztiválon... Én inkább bevállaltam volna, hogy valami elvetemült betámadjon. Sebaj, az már biztos, hogy a Hegyalja volt az év legbüdösebb fesztiválja.

Képek: hegyaljafestival.hu

Kempingbe be, sátrat le, aztán irány a kedvenc pincénk. Aki nem tudná, a Hegyalja Fesztivál Tokajban van, ami egyszerűen imádnivaló, ez adja meg a fesztivál igazi hangulatát. Szép, kicsi, mindenki kedves, az árak nem vészesek. Félig azért ez a kedvenc fesztiválom, mert a legjobb helyen van.

Sajnos nem volt sok időm borozgatni, hatkor kezdett a Shell Beach, ami elkeserítő volt. No, már nem a banda, őket szeressük, de nincs rá szó, hogy mennyire rossz volt a hangosítás. Három szám után kimenekültem a DeWalt sátorból, mert megfájdult a fejem. Állítólag egy kábel volt kontaktos, de ez egy cseppet sem vigasztal. A legrosszabb, ami egy zenés mulatságon történhet, hogy a rossz hangosítás megöli a koncertet, függetlenül attól, hogy milyen jó a banda. De ami még rosszabb, hogy sajnos még jópár gyilkosság a DeWalt számlájára volt írható a fesztivál során.

Rögtön a Shell Beach után többszörös gyilkossá vált a DeWalt, de a Mangodnál még szadistább módon. Azzal azt hiszem mindent elmondok, hogy néha a hangfalak egyik fele kihagyott pár pillanatra. Amúgy meg nagyjából úgy szólt a cucc, mintha a laptopom hangszóróiból jött volna. Aki volt már Mangodon, az tudja, hogy milyen baromi jó hangja van az énekesnek. Aki nem, az most sem tudta meg, ugyanis nem lehetett hallani. Az utolsó két számnál már végre kezdett alakulni a hangzás, de mire jó lett volna, véget ért a koncert.

Mondanom sem kell, nagyon távol álltam attól, hogy boldog legyek. Azért imádom Hegyalját, mert egy helyen láthatok olyan baromi jó magyar bandákat, akik az újabb stílusokat képviselik, és ezért máshova nem nagyon hívják el őket. Egy koncertet kihagytam, és mire visszatértem, épp kezdett a Blind Myself. Szerencsére itt már korrekt volt a hangosítás, a koncertezők legnagyobb örömére. Boldogan jelentem, be lettünk zúzva, és kezdtem elfelejteni a korábbi attrocitásokat.

Némi pihenő, és ahogy egyre nőtt a hölgytömeg a backstage kerítése előtt, tudtam, hogy közeleg az Insane. Már nagyon rég láttam őket, így végre egy olyan koncerten voltam, ami újdonsággal is szolgált. Főleg ilyenkor, fesztiválidőszakban csömörlik meg könnyen az ember, amikor két hónapon belül negyedszerre hallja ugyanazt a műsort egy bandától, így most kifejezetten örültem neki, hogy nem ismerek egy csomó számot. Tiszta ének, ordítós hörgés, belassulás, darálás, ízelítő a nemsokára megjelenő új albumról. Frankó volt, bár a hangosítás csak közepes, de erről nem a banda tehet.

Fájó szívvel, mivel a Nova Rockra nem tudtam kimenni, benéztem a nap utolsójaként a Guilty Parties-ra, a kedvenc Rage Against The Machine tribute zenekarunkra. A szegény énekes hiába próbálta, csak nehezen tudta egy kis circlepitre rávenni az embereket, és az sem tartott sokáig. Amúgy lehet, hogy csak én voltam fáradt, de hogy úgy mondjam, "nem jött át a feeling". Az egész koncert kicsit idegennek tűnt, de minden bizonnyal velem volt a baj, mert a többiek (értsd ezalatt a DeWalt sátort háromnegyedig megtöltő tömeget) szemmel láthatóan jól érezték magukat, különben csak nem ugráltak volna végig.

Fél három körül járt, mire a Guilty Parties befejezte, aztán én is kidőltem, csak hogy csütörtökön a fesztivál pihenőnapjára ébredjek. Tribute zenekarok dögivel, bőrgatyás heavy metál, ami kihagyós volt, viszont Sepulturán ugráltunk jól. Stay tuned!