Podcast #40: Damage exclusive mix
Damage, aka Bari Máriusz frissen megjelent könyve mellé adja a soundtracket.
2011. február 14. 09:26 | írta: Velkei Zoltán | 7 hozzászólás
A Wolf + Lamb kiadó istállójából ismert Nicolas Jaar megírta élete első szerzői lemezét, felemás végeredménnyel. A Space Is Only Noise nem kavarja fel az állóvizet, de - ha ez számít valamit - különösebb kárt sem okoz.
Nicolas Jaar a Wolf + Lamb kiadónál lett ismert, amely tény bizonyos előnyökhöz juttatja őt idén. 2011 ugyanis az ő évük, a sajtó ezúttal őket favorizálja az undergroundból, így lehetőségük van oroszlánszerepet vállalni egy adott hangzás (pontosabban a régisulis szexi house/diszkó) újbóli trendesítésében. Erről egy nyúlfarknyival hosszabban elmélkedtem már korábban, sőt, meg is előlegeztem a bizalmat a jövő hónapban megjelenő DJ-Kicksükhöz. Mielőtt azonban ott tartanánk, Jaar alkalmasnak vélte az időt ahhoz, hogy kiadja a szerzői albumát is, és lássuk be, az időpont adta magát, ennél jobbat keresve sem találhatott volna.

Az előbbiekben vázolt lökésre szüksége is van a fiatal szerzőnek, a Space Is Only Noise ugyanis pofátlanul szembe megy az eddigi, jobbára house stílusú zenéinek. Az albumon található Keep Me There-nél közelebb egyszer sem kerülünk a régi világához; a háromnegyedórás műsor Jaar absztraktabb oldalát hivatott bemutatni sok lassú témával, noha már egy hallgatás után joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy nincs-e ez az egész túlművészkedve. Többnyire ugyanis csak lógnak az ötletek a számokban: hallható, hogy Jaarnak sok elképzelése volt, amiből dolgozhatott, de minden egyes alkalommal úgy élem meg a zenéket, mintha a kivitelezés teljesíthetetlen kihívások elé állította volna őt.
Sok a hangszer, főleg a zongora. Emellett rengeteg a vokálos hangminta, még Ray Charlest is samplerez Jaar. Az egész rendkívül élesen idézi fel a bécsi downtempósok aranykorát, szerencsére még csak nem is kényelmetlenül. Mindazonáltal pont az a baja a Space Is Only Noise-nak, amitől még a legjobb downtempo lemezek közül sem tudott sok megszabadulni: egyszerűen csak elvan a háttérben, önmagában, és épp annyi ingert vált ki belőlünk odafigyelve, mint ellenkező esetben. A fület nem sérti, de nem is mutat semmi olyat, amiért később szívesen feltenném újra. Lehet, hogy élő előadásban több is átjön Jaar elgondolásaiból, de a hálószobában szinte minden próbálkozása érdektelenségbe fullad.
Nicolas Jaar - Space Is Only Noise If You Can See
Linkek:
Tracklist:
Borító:

Facebook:
Damage, aka Bari Máriusz frissen megjelent könyve mellé adja a soundtracket.
plstkmn
2011. 02. 22. 23:17
Kedves Velkei Zoltán!
Először is, nem hinném, hogy jó ötlet volt ezt a cikket Nicolas Jaar facebook oldalán megosztani. ugyanis ez a cikk nem ad valós képet a Space Is Only Noise jelentőségéről. Másodszor pedig szerint, az utobbi időben igencsak kiszélesedett az elektronikus zene, mint kultureszköz használata. Ami szerintem azért is fontos, hogy ne az eddig ismert oldalárol ismerje meg a világ az elektronikus zenei előadókat/partykat/közönséget. De ebbe ne menjünk most bele, mert nem ezért írok.
Ami elsőnek szemet szúrt, hogy a kultblog.hu miért ír olyant, hogy "túlművészkedve". Ha jól értelmezem a weboldal címét, akkor itt a kultura van a központban, akkor egy "túlművészkedett" művet hogyan lehet negatív fényben feltünteni. Kiváncsi lennék rá, hogy itt mi számít művészinek!
A wolf+lamb egy különleges label. Nicolas Jaarnak is itt a helye. ez nem kérdés. De az, hogy ki kinek ad lökést, abban szerintem megint téved a kedves szerző. Egy ilyen lemez, ha ingyen menne a youtube-on akkor is felfigyelne rá sok jelentős ember vagy kiadó. Biztos vagyok benne, hogy sok uj hallgatót szerez ez a lemez az egész labelnek. Nicolas Jaar-ért sokan rajongnának ha ők adhatnák ki a következő tőle származő másodpercet.
Az, hogy a kedves szerző ugy látja, hogy az ötletek csak lógnak a számokban, én ehhez annyit fűznék hozzá, hogy ezek az ötletek egy idén januárban 21. évét (!) betöltöt fiatalember elméjéből származnak. Nincs többéves zenei múlt, mint a nagy producertársainál. Csupán az ő saját (vagy nem saját) ötletei amit ő igy tárt elénk. Ezek az ötletek komoly útmutatások lehetnek sok előadó számára, és uttörő lehet a kulturális/kulturált elektronikus zene felé. Remélem az is lesz. Ehhez több Jaarhoz hasonló "gyerekre" van szükség akik hasonlóan komoly művészi háttérrel rendelkező családbol származnak (de.wikipedia.org/wiki/Alfredo_Jaar). Nicolas Jaar egy Ricardo Villalobos (!) cd-t kapott a 14. szülinapjára az apjátol, amivel elkezdődött a zenei fejlődése és talán egyedülállóként a dj társai között mindenféle tudatmodósító szer nélkül volt (és még most is) képes ilyen szintre elérni és ilyen színvonalas zenét alkotni.
Kedves Zoli, az, hogy neked a downtempo nem sérti a füled és nem is ad semmi újat, az azért van, mert nem szereted. Ez nem kritika, ez a te bugyuta véleményed. Ez nem jelenti azt, hogy másnak nem nyujt örömöt, és nem talál benne választ az élet bizonyos kérdéseire. Feltételezem fogalmad sincs, mit takarhat a "space is only noise" cím. Bizonyára nem is érdekel. Valószínű azért is sikerült ilyenre ez a cikk, mert téged ez sem érdekel. mert ez unalmas munka. ellenkező esetben nyilván nem 1 perc terjedelmű cikket írtál volna. Ha annyira árad az oldalról a kultura akkor legközelebb kicsit jobban nézz át a kulturszemüvegen és ugy írd meg a következő cikket.
Persze nincs ezzel semmi baj, hogy nem jön át minden stílus. Ez nem okoz meglepetést. Magyarországon még mindig a jól bevált progressive a nyerő. John Digweed, Nick Warren és társai. Máshol már háromszor fordult a zenei kínálat itthon még mindig a jól bejáratott nevek a menők. persze erről nem tehetsz. De tehetnél érte. Hiszen blogíró vagy.
Mindenesetre értékelném, ha ezt az értékelhetetnel velvet.hu szintű írást leszednéd Nicolas Jaarrol.
köszi
u.i.: amint látom elég fiatal a zenei részleg, veszem a fáradságot, és majd én is írok kritkát a többi munkátokrol is. Hátha ezzel segíthetek egy kicsit.
oizys
2011. 02. 23. 8:40
@plstkmn: nem tudom, h konkrétan a kiadónál dolgozol-e, vagy csak a fenti szerző rajongója vagy, de így nehéz érdemi vitába bocsátkozni, mert elég csőben látnak a szavaid. Nem is mennék messzemenő vitába a fenti cikk tartalma kapcsán (majd Zoli, ha szeretne, reagál), csak néhány tényt tisztáznék, általánosságban:
1) A kultblog.hu valóban arra utal, hogy kultúráról szól a site, de ez nem értem, hogy miért zárná ki bármikor is, hogy egy kultúrtermék lehet túlművészkedő. Ha szerinted nem így van, szerintem nem érted a szó jelentését, de nyelvtani segédletet most nem szeretnék biztosítani.
2) Manapság elég durva a megfelelési szint, és 21 évesen simán tesznek le emberek olyan szintű produktumot asztalra, hogy egy 50 éves élettapasztalt művész is besírna tőle. És nem csak zenében, hanem bármilyen területen. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy az életkorra nem lehet hivatkozni kedvezményért. Ha valaki kiáll akárhány idősen, akármennyi tapasztalattal egy munkájával, akkor annak fogadnia kell a kritikát (aztán max eldönteni, hogy mit kezd vele). De olyan nincs, hogy "ő csak x fiatal, úgyhogy nézzük el neki a középszerűséget".
3) Leoltani egy szubjektív cikk szerzőjének szubjektív véleményét, és emiatt a szerzőt "bugyutának" nevezni elég nagy benézés, ha épp azt akarod elérni, hogy szerinted zenei stílus preferencia alapján nem kéne predefiniálni egy kritika élét. (Nem ragozom tovább.)
4) Ha tényleg belenéztél a Kultblog zene rovatába, a Digweed-Warrenes utalást és a magyar-zene-rinyát meg se hallottam. Teljes nonszensz, semmi közünk ahhoz a zenei vonalhoz, és szerintem vastagon tettünk és teszünk is azért, hogy a színvonalasabb zenék több figyelmet kapjanak. (Ez a rész nulláza amúgy leginkább a kommented értékét, mert konkrétan sértő a szerkesztőségre nézve, és teljesen hiteltelenít, tekintve, hogy látszik, hogy nem olvasod a cikkeinket.)
5) A cikket nyilván nem fogjuk leszedni, szintén no comment.
6) A zenei részleg fiatalságát miben látod? Azért pár éve gyűlik már a tartalom, a szerzők pedig ennél több éve dolgoznak újságíróként. Mindenesetre (ha érdemi) észrevételed van, azt persze szívesen látjuk. Csak az ilyen fanboyos trollkodástól kímélj meg minket légyszi. És a nem-illető kritikától (mint a digweedes szöveg).
flynn
2011. 02. 23. 11:41
kedves plstkmn!
(én írtam a cikket.)
először is, én tökre örülök neki, hogy vetted a fáradtságot, és leírtad, amit gondolsz. bárcsak minden írásunkra ilyen kommentek érkeznének, függetlenül attól, hogy egyetértek-e azzal, amit írtál.
elfogadom, hogy neked tetszik ez a lemez, nem vagy vele egyedül. nekem sajnos nem nyerte el a tetszésem annyira. ezt vagy elfogadod, vagy nem, de nézetkülönbség miatt kioktatni valakit szerintem eléggé igazságtalan, buta dolog. pláne, hogy nem is tudod, hogy az adott illető milyen zenei ismeretekkel rendelkezik.
oizyst ismételném a továbbiakban: az elmúlt másfél évben közel harminc interjút készítettem olyan művészekkel, akik egyáltalán nem az általad meghúzott digweed-warren-tengelyen mozognak, emellett bőven száz feletti lemezkritikánál járok. s akkor a blogtársaim érdemeit nem is említettem még. nem is igazán értem hogy jutott eszedbe bármiféle párhuzamot állítani velünk és azzal a világgal. komolyan.
a downtempót meg szeretem. tökre véletlen, de pont ma tettem az asztalomra a kruder & dorfmeister- és thievery corporation-féle dj-kickseket, mert este meg akarom hallgatni őket.
xx
plstkmn
2011. 02. 23. 20:59
ok! rendben, tegnap kicsit túl lőttem a célon. Sorry! szedjétek le a kommentemet. Nem ismertem ezt az oldalt. A magyar oldalak közül a soundheadet ismerem csak, de azt nem olvasom. itt viszont tényleg szépen szűrve van a kínálat!
összeségében az volt a legnagyobb bajom, hogy tul rövidnek és felületesnek találtam a cikket.. miközben a residentadvisoron meg már "széttépték" és agyonkommentelték többször is. az idegen nyelvű oldalakon ugyszintén. Ez az első cikk, ami véleményem szerint keveset foglalkozott a lemezzel. de teljesen jogos, hiszen szabad véleménynyilvánítás van.
elolvastam több cikket is, tetszettek az írások.
Nem vagyok labeltulajdonos, se fanboy! csupán a "jó" zenét szeretem és megszállottan gyűjtöm őket és a személyes jelenléttem támogatom az előadókat.
Nem tudom, hogy mennyire van rá igény Magyarországon egy TimeWarp 2011-es beszámolóra, de ha van, akkor kiengesztelés képpen fel tudnék ajánlani egy képes-videós élménybeszámolot, nemcsak a TimeWarp-ról, hanem részben a Jetzmusikfestival-rol is.
x
kruder&dorfmeister jó választás mára.
xx
robtmc
2011. 05. 19. 14:40
Itt egy jó kis interjú vele: www.the-drone.com/magazine/nicolas-jaar-interview/
Dani
2011. 12. 18. 19:03
Én nem ismertem ezt az albumot de beszereztem. Szeretem amugy is a downtempot És szerintem elég komoly lett. Meg emlitve volt itt a residentadvisor ott pl van ilyen top 50 album 2011. Na ott ez az az album az első Szóval 2011 legjobb albuma lett!!
Dani
2011. 12. 18. 19:21
Persze a minimal vagy elektronikus stiluson belul.