2008. április 15. 06:00

Minden, amit tudni akartál - a Booka Shade dvd-je

Végigtekintve a Booka Shade muzikális tevékenységén és annak az én zenei intelligenciámra gyakorolt hatásán (ennél ékesszólóbban nem is mondhattam volna), úgy érzem, az a ritka eset áll fenn, hogy a frankfurti páros anyaga, a Movements turnét megörökítő dvd-nek abszolúte az én fajtám a célközönsége. Már ismerjük valamennyire Merzigert és Kammermeiert, esetleg egyik lemezüket hallgattuk is már, de összességében megvagyunk nélkülük. Nos, ezen felületes érdeklődés elmélyítésére született, és teljesít egészen meggyőzően a Movements - The Tour Edition.

Kommentálj!

2008. április 14. 14:24

Az Indie Tour eszményi befejezése Pécsett

Mindig meglepő, ha Pécsett a punk és black/death metál koncertektől eltérő zenés-táncos mulatságot hirdetnek meg. Emellett merész vállalkozásnak tartottam, hogy az Ifjúsági Házban tartják az Indie Tour végső, pécsi állomását. Nem hittem volna, hogy lesznek elegen, hogy megtöltsék a helyet, de szerencsére nem nekem lett igazam, népes közönségnek játszott az EZ Basic, a Moog, a Panic Radio és az Amber Smith, egy remekül szervezett koncerten. Ilyennek kell lennie egy jó estének.

Kommentálj!

2008. április 14. 06:00

Amikor minden sikerül – Fabric 39 vs. Fabriclive 39

Nagy a boldogság a Fabric háza táján: a papírforma bevált, a harminckilencedik nyomás mindkét fele iszonyúan erős, és ezzel a sorozat elmúlt pár évének ez az egyik legjobb időszaka. Minden tisztelet Robert Hood-é és DJ Yoda-é, akik két teljesen más világba kalauzolják a hallgatókat, és nemcsak, hogy megszolgálják a beléjük fektetett bizalmat és pénzt, de még valami egészen különleges extrát is nyújtanak. Örömsorok a tovább után.

2 komment

2008. április 13. 14:00

Pszichedelikus, misztikus, átlagos

Roppantmód szórakoztató lemezzel állt elő a Clinic. Időutaztató ereje nem jelentős, csupán pár évre elég, de az jelen esetben tökéletesen elegendő, hogy egy-az-egyben előhozza azt a feelinget, amikor ráleltem olyan albumokra, mint az első Kasabian, a Killers glamúrosan zseniális Hot Fuss albuma, meg az Editors The Back Roomja. A Clinic csak szőrmentén emlékeztet az imént említett gárdákra, de ha zenéjükben rejlő esszenciális indie-mennyiség mérjük, simán születhetett volna a mainstream indie négy-öt évvel ezelőtti hőskorában.

2 komment

2008. április 12. 14:41

8 bit alatt a Föld körül #2

Két héttel ezelőtt felvezetésként kaptatok könnyed, gitáros-prüttyögős zenéket, rajzfilmeket és hasonló, a gyomrot nem különösebben megterhelő 8 bites mókákat. Most következnek azok az arcok, akik a régi Gameboyokból hangszert varázsolva mutatják meg, hogy Super Mario a teknősaprítás és királylánykeresés után milyen zenére bugizik a diszkóban. Otthon legyártott gadgetek, a padlásról elővakart kütyük széthakkolva, összekötve, és az elektronikus zene életre kel. Íme egy kis ízelítő a chiptune világából.

5 komment

2008. április 11. 13:54

Hasonló, de teljesen más - Plaid és Kode9 @ A38

Az elején azt hittük sokan, hogy az Autechre-nél nagyobb dobást idén nem is kívánhatunk. Aztán alig hittük, hogy még a Plaid-et és Kode9-t is megérdemeljük. Mi több, ugyanazon az estén. Mert ez a kettő így abszolút összeillő, mindkettő elektronikus agyakat mozgat metrókon és hajnalban átvágott köztereken, darabos és homogén, összefolyó és részletes egyszerre. Még talán hangulatban is van valami paszent, de mint az később kiderült, nem annyi, hogy feloldja az estében rejlő, üvegtiszta határvonalat. Volt egy Plaid fellépés. Volt egy Kode9 szett. Érzésre a világ két különböző pontján, eltérő idősíkban és intervallumban is történhetett volna - furcsa véletlenként találkozott össze a két egymást követő, A38-as fellépés.

Kommentálj!

2008. április 9. 19:05

A herceg új ruhája

Férfiasan bevallom, keserűen állítom ki szegénységi bizonyítványom: nem ismerem Prince-t. Legalábbis nem jobban, mint egy zene iránt szolidan érdeklődő, korombeli srác, ez pedig nem sok ismeretet feltételez. A Herceg zenéjéhez tehát nem értek; viszont a jó válogatásalbumok, tematikák és összeállítások tekintetében talán van annyi sütnivalóm, hogy szólhassak pár jó szót a Prince-feldolgozásokat összegyűjtő Controversy válogatás esetében.

Kommentálj!

2008. április 7. 13:38

Mr. Hall utolsó partija (tragédia egy felvonásban)

Bulizó fiatalok, kezükben Mojitók és Cuba Librék, a lakásban furcsa, enyhén bódító illatok terjengenek. Az óriási nappaliban frenchelectróra forrósodik a hangulat, amott egy nagyobb csapat indie-fiú és indie-lány hülyéskedik egymással, kint, a balkonon pedig egy jóval kisebb, európainak tűnő társaság beszélget a dubstepről, témájukba vágó, halk háttérzene mellett. Richard Melville Hall, azaz Moby kint áll az előszobában, három vihogó csajt hülyít, de igazából nem találja a helyét.

3 komment

2008. április 7. 06:00

Get Physical! - Raz Ohara és a Nôze albumai

A berlini tánczenék kedvelőinek valószínűleg nem kell bemutatni a Get Physical kiadót. A sok minimal/electro sláger és klasszikussá vált Booka Shade kiadvány mellett egyre több anyag bekerül a label portfóliójába, ami a tánctérnél szélesebb sikerre is jó eséllyel pályázhat. A két legfrissebb efféle megjelenés Raz Ohara és a Nôze albumai. Mindkettejük esetében a sokadikról beszélünk már, és mindkettejük esetében valami teljesen újat hallhatunk, ezért érdemes közelebbről is megismerkedni velük. Két kritika.

Kommentálj!

2008. április 5. 11:27

Szó bennszakad - Thomas Brinkmann és Carsten Nicolai lemezei

Két zeneszerző, három kiadvány: egy út a sötétből a világos felé, ami tükörfény mellett úgy tűnik, mintha az életteli irányából a teljes élettelenség felé haladna. Az utazás reverzibilis, nincsen apokalipszis felé tartás, csupán arról van szó, hogy a Raster-Noton és a Max Ernst kiadók két zsenije, Thomas Brinkmann és Carsten Nicolai bemutatják: hogyan és merre kell elindulni, ha a zene, mint fogalom egy apokalipszis utáni, de annak nyomait mégsem hordozó vidékre akarunk jutni.

Kommentálj!

"A trip-hop csak a média találmánya" - interjú DJ Shadow-val

A Sziget sajtókonténerében rotálnak a valódi és önjelölt riporterek, és mivel több fellépő press-sessionjét sikerült egy időre tenni, ezért jópofán rögtönzött, diktafont szorongató közösség alakul ki, részben urbánus formára vágott szakállakból, részben szokásosnál hosszabb és festett fekete hajtincsekből, részben pedig bugyorgatyákból verbuválva. Még nagyon meleg van, de a szellőben már valahol mélyen érezni az őszt, az egyszeri rajongó meg várja a producert, DJ Shadow-t, aki pár samplerrel nagyobb hatást fejtett ki a tinédzserkorára, mint a középiskolai irodalomtanárnője négy év alatt.

5 komment