Hornby legjobb válogatáskazettája
És elhajózunk a végtelen űr óceánján ... - Steve Von Till az A38-on
A legőszintébb fesztivál, pt. 2 - Hegyalja, 4. nap
Az álom igazi tudománya - az Eredet kritikája (2 komment)
2010/08/01: DJ Kentaro @ A38 (2 komment)
A legőszintébb fesztivál, pt. 1 - Hegyalja, 3. nap (1 komment)
2010. július 10. 20:01
Philip K. Dick: Csúszkáló valóságok
Az Agave kiadó huszadik Philip K. Dick-könyve az Isteni inváziók után egy újabb önéletrajzi/elemző kötet, és lényegében pont azt hozza, amit látatlanban elvárhattunk tőle. A függők és fanatikusok természetesen most is előnyben vannak, azonban a Csúszkáló valóságok olyan részekkel is rendelkezik, amelyeket olvasva a kevésbé szakavatott olvasók is jól kikapcsolódhatnak.1 komment
2009. augusztus 28. 08:04
Philip K. Dick: Istenek inváziója
Kedvenc háztáji elmebetegünk, Philip K. Dick egyik utolsó regényét olvastam nemrégiben, ami elvileg összegezni és továbbrajzolni volna hivatott a dicki univerzum őrült képét. Különös, hogy életrajzírója és több ismerősöm is elismerően nyilatkozik az Istenek inváziójáról, de én akármennyire akartam, még akár a rajongó szemével is nézni, képtelen voltam élvezni. Szerintem a pénzszűkében kirázott tucatdaraboktól eltekintve ez a leggyengébb láncszem a Dick életműben, amiben annyi a bullshit, hogy az már fáj.
Kommentálj!
2009. július 17. 08:24
Philip K. Dick: Visszafelé világ
A Philip K. Dick-sorozat legújabb kötetében beteljesül a Hobart-fázis, így a dolgok menete a visszájára fordul: az emberek eltemetett sírjaikban térnek magukhoz öregen, haldokolva, a cigarettázás úgy történik, hogy a hamutartóban lévő csikkeket fújják egész szálakká, és teszik be a dobozba, a telefonbeszélgetések során pedig viszláttal köszöntik egymást, majd hallóval rakják le a kagylót, és lehetne sorolni még tovább. A Visszafelé világ azonban elsősorban mégsem emiatt egy érdekes regény, hanem a vallási alapötlete miatt: az egyik nemrég elhunyt nagy vezető visszatérőben van, és ki tudja, milyen emlékeket hozott magával a túlvilágról. A végeredmény egy huszadik századi Jézus-történet esetlen szereplőkkel és szerelmi háromszögekkel, Dick jól megszokott paranoid ábrázolásmódjában.
Kommentálj!
2009. június 8. 09:01
Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió
Az Agave teljes, eddig megjelent Philip K. Dick sorozatával a hátam mögött az utóbbi néhány darab után már nem volt meg az a rajongás egyik kedvenc írómmal kapcsolatban, mint az elején. Ehhez egyrészt hozzátartozik, hogy olyan erős darabokkal nyitottam, mint az Álmodnak-e az androidok... vagy a Valis. Másrészt a sok töltelék után már annyira ismerem PKD paneljeit, hogy az első három oldal után jó eséllyel kiszúrom a főszereplőt, a cselekményt és a befejezést. Ezek után kifejezetten meglepő és üde darab volt a Szabad Albemuth Rádió, ami kilép a megszokott mederből, és egy teljesen új élményt ad, úgyhogy sokat próbált fanoknak is kifejezetten ajánlható.
10 komment
2008. december 17. 10:10
Van egy időgépem! Kéred?
"Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre." Albert Einsteintől származik az idézet, de valószínűleg már jóval korábban álmodozni kezdtünk arról, hogy milyen mulatságos lenne utazni az időben előre és hátra, aztán még előbbre és vissza. Ennek a cikknek az aktualitását egy "világháborús-időutazós misztikus sci-fi thriller" adja, amit az utóbbi két hétben majdnem másfél százezren láttak a neten, készítői pedig egytől egyig magyarok. Ha érdekel, hogy miféle kavarások voltak művészeti szinten a múltban a jövő-jelen-múlt hármassal, vagyis magával az idővel, akkor olvass tovább. Ellenkező esetben kattints a vissza gombra, és ez a bekezdés meg se történt.
Kommentálj!
2008. szeptember 29. 15:10
Hosszúra nyúlt novellák az Agavétól
Gyors egymásutánban három olyan kiadványt olvastam, ami az Agave gondozásában látott napvilágot. Nem ez volt azonban az egyetlen közös pont Lawrence Block, John le Carré és Philip K. Dick regényében. Először azon gondolkodtam, hogy biztosan velem van a gond, amiért nem tudok kiizzadni magamból egy teljes cikket róluk. Néhány sorig eljutottam, de nem volt pofám ennyivel elintézni őket. Végül rájöttem: ugyanaz a baj mindhárom könyvvel, ezért közös posztot szentelek nekik. Mi velük a probléma? Túlírt novellák.
Kommentálj!
2008. július 23. 15:03
Én vagyok Philip, te meg te, ki a halott, én vagy te?
Az nagy általános közvélekedés szerint a legnagyobb Philip K. Dick regények sora nagyjából úgy kezdődik, hogy Ember a fellegvárban, Valis és Ubik, amiből nekem az utóbbi csak most, jelentős késéssel, mintegy tizenvalahanyadik PKD olvasmányélményként került terítékre. Az a véleményem ez után sem változtott, hogy a Valis magasan a legsúlyosabb darab a bibliográfiában, de az biztos, hogy az Ubik is csavar néhányat az ember agyán, plusz Dick ezúttal is elsüt néhány olyan mellékesen odabiggyesztett gondolatmenetet, amitől hangosat hümmentettem néhány tömegközlekedési járművön.
Kommentálj!
2008. május 22. 16:55
Egy életmű, amibe PKD is beleőszülne
Eltartott néhány hónapig, míg végigolvastam Lawrence Sutin munkáját, amelyben a sci-fi egyik legnagyobb agyának, Philip K. Dicknek mutatja be az életét. Az Isteni inváziók egy életrajzi könyv, de figyelj jól, mielőtt belevágsz! Sutin egy hivatásos életrajzíró, ez pedig egy vaskos biográfiai alapmű. Tényszerű, alapos, hiteles - ez biztos. Hogy élvezetes-e? Ha elég nagy PKD fan vagy, akkor talán.
1 komment
2008. március 2. 16:06
Brutális mindfuck – Philip K. Dick 1966-ból
Philip K. Dick korunk egyik legelismertebb science fiction írója. Ugyan élete folyamán nem részesült igazán sok elismerésben, de 1982-es halálát követően az emberek felfedezték a műveit, és a Blade Runner című kultfilm után egykettőre rendkívül népszerű lett. Még huszonhat évvel később, 2008-ban is töretlenül jelennek meg a jobbnál jobb regényei magyar nyelven, legutóbb például a Várjuk a tavalyi évet, ami, ha sok újat nem is mond, de piszkosul jó.
Ismét nyereményjáték a Kultblogon, ezúttal azonban nem a könyvet nyerheted meg, hanem valami olyasmit, amit boltban nem lehet kapni.
És elhajózunk a végtelen űr óceánján ... - Steve Von Till az A38-on
A legőszintébb fesztivál, pt. 2 - Hegyalja, 4. nap
A legőszintébb fesztivál, pt. 1 - Hegyalja, 3. nap
Az angol popzene ösvényein - Hybrid: Disappear Here
Berlin éjjel és nappal - Thomas Fehlmann: Gute Luft
Az egyik füleden be, majd nem jön ki a másikon - Utah Jazz: Vintage
Játék és muzsika 70 percben - Sinfonia Eroica a Trafóban
Ellentétes érzelmek kereszttüzében - a Madách két előadásáról
Ez a harc lesz a végső - Mein Kampf a Nemzetiben
Mikor a filmet színpadra álmodják - az Álmodozók c. előadásról
Kígyóbőr szerelem
Mindaz, amiért utálunk pályaudvaron várakozni - a Keleti pu. c. síndarabról
Képafalon.hu közösségi kiállítása a Kertész29-ben
Plagizáló eredetiség - a Glenn Brown-kiállításról
"Valahol street art és képzőművészet között" - interjú Harkai Domával
Nagy hajrá a Robert Capa-kiállításon
Diploma Nélkül: kiállítási pályázat a Bekelittől
Barátságos Univerzumok kiállítás Szentendrén






